A szegedi Fogadalmi templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján. Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, így született meg a mai Fogadalmi templom, más néven a szegedi Dóm. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk. A templom egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János Krisztus a keresztfán című szobra, amely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján Máriát szegedi papucsba és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták.
A templom nyitva tartása:
Hétfő-szerda:06.30-19.00, csütörtök:12.00-19.00, péntek-szombat:06.30-19.00, vasárnap:07.30-19.30.
Kezdjük sétánkat Közép-Európa egyik legszebb és legnagyobb terén, a Széchenyi téren. A Tisza felőli oldalon sorban Széchenyi István carrarai fehér márványszobra (Stróbl Alajos) látható, a következő a Tisza-szabályozó Vásárhelyi Pál bronzszobra (Mátrai Lajos), melynek talapzatába illesztették az 1970. évi magasvíz Tisza partról bevetített szintjét jelző márványtáblát. Utána a sorban Tisza Lajos szobra (Fadrusz János) következik, a negyedik pedig Deák Ferencet örökíti meg (Zala György). A túloldalon, a Városházával szemben helyezkednek el az Áldáshozó és a Romboló Tisza jelképes bronzalakjai. Mellette Klebelsberg Kunó szobrát, Melocco Miklós alkotását láthatjuk, a tér utolsó szoborpárosa pedig, mely Kligl Sándor alkotása, Szent Istvánt és Gizellát ábrázolja.
A tér épületei közül említésre méltó a Tisza Szálló épülete, mely irodalmi, történelmi, művészeti emlékhely, számos író, költő, zeneszerző fordult itt
meg. A tér nyugati oldalán a Városháza mellett áll a klasszicista stílusú Zsótér ház, építtetője a híres szegedi kereskedő família, a Zsótér család volt.
Az egyetemi épület déli homlokzatán látható a különleges zenélő óra, a középkori egyetemek egyik jelképe. Az óraszerkezet Csuri Ferenc szegedi órásmester műve (1935).
A Rerrich tervezte számlap körüli falnyílásokon az egyetemi tanácsot és a ballagó diákokat ábrázoló színes figurák vonulnak ki a Vaszy Viktor által feldolgozott "Gaudeamus igitur" zenéjére.
A zenélő óra egyik muzsikája a „Szeged hírös város…” kezdetű népdal. A zene részletei tizenöt percenként szólalnak meg, azonban minden egész órában a dal az elejétől a végéig hallható.
A Széchenyi térről folytassuk sétánkat Szeged sétálóutcáján, a Kárász utcán keresztül a Klauzál tér felé. A sétáló utca elejére Párkányi Péter alkotásai, a Köszöntő szobrok kerültek, melyek a városban kora tavasztól késő őszig tartó vidám fesztivál hangulatot tükrözik.
A Kárász utca Dugonics tér felőli végén pedig az Utcai zene című szoborcsoportot láthatjuk, mely Kligl Sándor alkotása. A mediterrán hangulatú Klauzál tér közepén áll az ország egyik első egészalakos Kossuth-szobra, Róna József alkotása. A tér egyik legjelentősebb műemlék épülete a klasszicista Kárász-ház, melynek erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét. 1857-ben itt tartózkodása alatt ebben a házban szállt meg Ferenc József. A téren áll Tóbiás Klára alkotása, a Királyok kútja is.
Az 1936-ban épült kapu (Pogány Móric) honvédszobrai (az élő és a halott katona) az I. világháború áldozataira emlékeztetnek (Lőte Éva, 1937). A boltív freskóit Aba-Novák Vilmos készítette. A kapu boltíveinek freskóját 1949-ben levakolták, csak a Millenniumra sikerült feltárni és helyreállítani az alkotást. A művész három témát jelenített meg: a háborús emlékezést, a hősi halottak dicsőítését és Horthy Miklós elindulását Szegedről. Középen, fejjel a tér felé az ítélkező Krisztus mintegy 8 méteres alakját ábrázolta, lábainál a harsonás, ítélkező angyalok csoportjával.
A klasszicista zsinagóga a XIX. század közepén épült. Homlokzatát 1900 körül - Lipovszky Henrik és József tervei szerint - módosították. Jelenleg kulturális célra hasznosítják.
Szegednek már a mohácsi vész előtt is volt zsidó lakossága, ám végleges letelepedésüket csak II. József türelmi rendelete tette lehetővé. Első templomukat 1803-ban emelték. A második, a jelenlegi régi zsinagóga Lipovszky Henrik és Lipovszky József tervei alapján, klasszicista stílusban épült. Ebben működött egykor Löw Lipót főrabbi, aki az országban elsőként vezette be a magyar nyelvű hitszónoklatot és az orgonával kísért istentiszteletet.
Az épület Hajnóczy utca felőli falán magyar és héber nyelvű tábla mutatja az 1879-es árvíz magasságát. (Az akkori utcaszint 180 centiméterrel volt alacsonyabban.) Az udvari homlokzat emléktáblái az első világháború zsidó hőseinek neveit örökítik meg.
Nyitva tartás:
Nyitva tartás szezonban: IV.01.-IX.30.: 10-12h, 13-17h
Nyitva tartás szezonon kívül: X.01.-III.30.: 09-14h
A városi gőzfürdő melletti kis téren áll a kút a szegedi születésű Csáky József Táncoslány című szobrával. A kutat Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye alapján 1927-ben fúrták, mélysége 944 méter.
Az 52 °C-os hőmérsékletű, lúgos, jódos gyógyvíz reumatikus és ízületi betegségek gyógyítására, gyomorbántalmak enyhítésére, a Basedow-kór, valamint bél-, vese- és hólyagbetegségek megelőzésére alkalmas. A szegediek a kútnál melegen, vagy otthon hűtve fogyasztják a vizet. 1938-ban Patzauer Dezső leányáról Anna-víznek elnevezve, szénsavval telítve forgalmazta.
Szeged városának első körben csupán csak egy tisztasági gőzfürdőre volt igénye, azonban 1927-ben a város fúratott egy kutat és ekkor leltek rá a csodálatos gyógyerővel bíró Anna-vízre, amely 944 méter mélyről 49 °C-os hőmérséklettel tört a felszínre. A vizet 1929-ben gyógyvíznek minősítették, és miután a Városi Gőzfürdőbe is bevezették, az 1938-tól a térség egyik legkiválóbb gyógyfürdőjévé vált.
Hajdanában az Anna Fürdőben nemenként elkülönítve járhattak fürdőzni a gyógyulni vágyók a közös gőz- és kádfürdőegységekben, ma viszont már nemtől és kortól függetlenül lehet igénybe venni a fürdő wellness és gyógyászati részeit. A műemlék épületté nyilvánított fürdőt 2004-ben teljes egészében, ám a stílusjegyeit megőrizve felújították. A belső korszerűsítés is időszerű volt, így az egyik szárnyában a termálfürdő, a másikban a wellness fürdő kapott helyet. A felújítás során a fürdőépület mellé épült egy modern gyógyászati központ is, ahol lehetőség nyílik fizikoterápiás szolgáltatásokat igénybe venni. A kívül és belül is egyaránt impozáns és hangulatos Anna Fürdőben garantált a felejthetetlen fürdőélmény.
A múzeum tekintélyét nagy nevű igazgatói: Reizner János, Tömörkény István és Móra Ferenc alapozták meg. A múzeumban régészeti, történeti, természettudományi, képzőművészeti kiállítások láthatók.
A Városi Múzeumot és a Somogyi Könyvtárat 1883-ban alapították Somogyi Károly esztergomi kanonok a városnak adományozott könyvtárából. 1896-ban Steinhard Antal és Lang Adolf tervei alapján elkészült az új, ma is használt múzeumépület. Az intézményt a XX. század első évtizedeiben regényíróként közismert muzeológusok igazgatták, 1904-17-ben Tömörkény István (1866-1907), majd 1917-34-ben Móra Ferenc (1879-1934). 1950-ben a múzeum és a könyvtár különvált, majd a könyvtár 1984-ben önálló épületbe költözött.
Nyitva tartás: Keddtől vasárnapig:10-17-ig. Hétfő: szünnap
A világhírű szegedi Pick szalámi gyártásának a történetét mutatja be a gyűjtemény, de megismerhető itt a szegedi paprika története is. A teljes munkafolyamatot szemléltető kiállításon láthatók a hagyományos anyagelőkészítésben használt különleges eszközök, így a ringókés és egy régi, kézzel hajtott töltőgép is. A téliszalámi készítésének alapjában véve máig változatlan folyamata enteriőrök sorával válik életszerűvé. Ha a téliszalámiba nem is kell paprika, a Pick Szeged Rt. más hagyományos termékeibe igen. A két híres szegedi termék egyébként is szorosan összekapcsolódik, hiszen már a gyáralapító is működtetett paprikamalmot. Ezért a másik kiállítás a paprika történetét, a híres szegedi paprika feldolgozását mutatja be.
A látogatók szalámikóstolót, téliszalámi- és paprikavásárlási kedvezményt és ajándék képeslapot kapnak. A képeslap a múzeumban saját költségen feladható.
Csoportok és családok számára 10% engedményt biztosítanak. Csoportokat bejelentkezéssel keddtől szombatig 10-18 óra között fogadnak.
A ház formavilága egyedülálló az országban, sőt, Európában is kuriózum. Az 1907-ben épült szecessziós palotát Magyar Ede tervezte Reök István vízügyi mérnök, Munkácsy Mihály festőművész unokaöccse számára. Az épület napjainkban kulturális központként működik. Magyar Ede által tervezett épület plasztikus tagolása leginkább Antoni Gaudi barcelonai lakóházaival mutat hasonlóságot, de a homlokzat megformálására a párizsi metróállomások és Victor Horta brüsszeli házai lehettek hatással. A homlokzaton alkalmazott, stilizált növényi ornamentika a lépcsőházban is folytatódik, melynek orsóterébe pillantva csupa kinyílt virág látható. A ritka szépségű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján Fekete Pál készítette.
Az épületben 2007 nyarán kapott helyet a Regionális Összművészeti Központ (REÖK), amelyben időszakos tárlatokat, irodalmi és zenei programokat, szobaszínházi előadásokat tartanak.
Nyitva tartás: Hétfő - vasárnap: 10-18-ig (Képtár nyitva tartás: kedd - vasárnap: 10-18-ig)
Írja meg véleményét
szállodánkról!
Copyright © 2019 – Szent János Hotel / site by Web&Service Kft
